Isaiah 43 / Ézsiás 43

this morning as I was reading the Bible, I "happened" to be reading Isaiah 43 and God spoke great words of comfort to me in regards to what's going on with Emi right now.


But now thus says the LORD,
he who created you, O Jacob,
he who formed you, O Israel:
“Fear not, for I have redeemed you;
I have called you by name, you are mine.
When you pass through the waters, I will be with you;
and through the rivers, they shall not overwhelm you;
when you walk through fire you shall not be burned,
and the flame shall not consume you.
For I am the LORD your God,
the Holy One of Israel, your Savior.
I give Egypt as your ransom,
Cush and Seba in exchange for you.
Because you are precious in my eyes,
and honored, and I love you,
I give men in return for you,
peoples in exchange for your life.
Fear not, for I am with you;
I will bring your offspring from the east,
and from the west I will gather you.
I will say to the north, Give up,
and to the south, Do not withhold;
bring my sons from afar
and my daughters from the end of the earth,
everyone who is called by my name,
whom I created for my glory,
whom I formed and made.”
Bring out the people who are blind, yet have eyes,
who are deaf, yet have ears!
All the nations gather together,
and the peoples assemble.
Who among them can declare this,
and show us the former things?
Let them bring their witnesses to prove them right,
and let them hear and say, It is true.
“You are my witnesses,” declares the LORD,
“and my servant whom I have chosen,
that you may know and believe me
and understand that I am he.
Before me no god was formed,
nor shall there be any after me.
I, I am the LORD,
and besides me there is no savior.
I declared and saved and proclaimed,
when there was no strange god among you;
and you are my witnesses,” declares the LORD, “and I am God.
Also henceforth I am he;
there is none who can deliver from my hand;
I work, and who can turn it back?”
Thus says the LORD,
your Redeemer, the Holy One of Israel:
“For your sake I send to Babylon
and bring them all down as fugitives,
even the Chaldeans, in the ships in which they rejoice.
I am the LORD, your Holy One,
the Creator of Israel, your King.”
Thus says the LORD,
who makes a way in the sea,
a path in the mighty waters,
who brings forth chariot and horse,
army and warrior;
they lie down, they cannot rise,
they are extinguished, quenched like a wick:
“Remember not the former things,
nor consider the things of old.
Behold, I am doing a new thing;
now it springs forth, do you not perceive it?
I will make a way in the wilderness
and rivers in the desert.
The wild beasts will honor me,
the jackals and the ostriches,
for I give water in the wilderness,
rivers in the desert,
to give drink to my chosen people,
the people whom I formed for myself
that they might declare my praise.
“Yet you did not call upon me, O Jacob;
but you have been weary of me, O Israel!
You have not brought me your sheep for burnt offerings,
or honored me with your sacrifices.
I have not burdened you with offerings,
or wearied you with frankincense.
You have not bought me sweet cane with money,
or satisfied me with the fat of your sacrifices.
But you have burdened me with your sins;
you have wearied me with your iniquities.
“I, I am he
who blots out your transgressions for my own sake,
and I will not remember your sins.
Put me in remembrance; let us argue together;
set forth your case, that you may be proved right.
Your first father sinned,
and your mediators transgressed against me.
Therefore I will profane the princes of the sanctuary,
and deliver Jacob to utter destruction
and Israel to reviling.
(Isaiah 43 ESV)

ma röggel, ahogy olvastam a Bibliát "éppen" Ézsiás 43át és Isten nagyon mögvigasztaló szavakat szólt erről az egészről ami most folyik az Emivél.

 És most, oh Jákób, így szól az Úr, a te Teremtõd, és a te alkotód, Izráel: Ne félj, mert megváltottalak, neveden hívtalak téged, enyém vagy!
Mikor vizen mégy át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok el nem borítnak, ha tûzben jársz, nem égsz meg, és a láng meg nem perzsel téged.
Mert én vagyok az Úr, a te Istened, Izráelnek Szentje, a te megtartód, adtam váltságodba Égyiptomot, Kúst és Sebát helyetted.
Mivel kedves vagy az én szemeimben, becses vagy és én szeretlek: embereket adok helyetted, és népeket a te életedért:
Ne félj,  mert én veled vagyok, napkeletrõl meghozom magodat, és napnyugotról egybegyûjtelek. 
Mondom északnak: add meg; és délnek: ne tartsd vissza, hozd meg az én fiaimat messzünnen, és leányimat a földnek végérõl,
Mindent, a ki csak az én nevemrõl neveztetik, a kit dicsõségemre teremtettem, a kit alkottam és készítettem!
Hozd ki a vak népet, a melynek szemei vannak, és a süketeket, a kiknek füleik vannak!
Minden népek gyûljenek egybe, és seregeljenek össze a népségek: ki hirdethet közülök ilyet? Vagy a régieket tudassák velünk, állítsák elõ tanuikat, hogy igazuk legyen, hogy ezek hallván, ezt mondják: Igaz.
Ti vagytok az én tanuim, így szól az Úr; és szolgám a kit elválasztottam, hogy megtudjátok és higyjetek nékem és megértsétek, hogy én vagyok az, elõttem Isten nem alkottatott, és utánam nem lesz!
Én, én vagyok az Úr, és rajtam kivül nincsen szabadító!
Én hirdettem, és megtartottam, és megjelentettem, és nem volt idegen isten köztetek, és ti vagytok az én tanuim, így szól az Úr, hogy én Isten vagyok.
Mostantól fogva is én az leszek, és nincs, a ki az én kezembõl kimentsen; cselekszem, és ki változtatja azt meg?
Így szól az Úr, a ti megváltótok, Izráel Szentje. Ti értetek küldöttem el Bábelbe, és leszállítom mindnyájokat, mint menekülõket a Káldeusokkal együtt vídámságuk hajóiba.
Én az Úr vagyok, szent Istenetek, Izráelnek teremtõje, királyotok.
Így szól az Úr, a ki a tengeren utat csinál, és a hatalmas vizeken ösvényt,
A ki kihozott szekeret és lovat, sereget és vitézt; együtt hevernek ottan, nem kelnek föl, kialudtak, mint gyertyabél elhamvadának!
Ne emlékezzetek a régiekrõl, és az elõbbiekrõl ne gondolkodjatok!
Ímé, újat cselekszem; most készül, avagy nem tudjátok még? Igen, a pusztában utat szerzek, és a kietlenben folyóvizeket.
Dicsõítni fog engem a mezõ vada, a sakálok és struczok, hogy vizet szereztem a pusztában; a kietlenben folyóvizeket, hogy választott népemnek inni adjak.
A nép, a melyet magamnak alkoték, hirdesse dicséretemet!
És még sem engem hívtál segítségül Jákób, hanem megfáradtál én bennem Izráel!
Nem adtad nékem égõáldozatul bárányaidat, és áldozataiddal nem dicsõítettél engem; nem terheltelek ételáldozattal, és tömjénnel nem fárasztottalak.
Nem vettél pénzen nékem jóillatú nádat, és áldozataid kövérével jól nem tartottál, csak bûneiddel terhelél, vétkeiddel fárasztál engemet.
 Én, én vagyok, a ki eltörlöm álnokságaidat enmagamért, és bûneidrõl nem emlékezem meg!
 Juttasd eszembe, no pereljünk együtt, beszéld el, hogy igaznak találtassál!
Az elsõ atyád vétkezett, és tanítóid elpártoltak tõlem! Ezért én is megfertõztettem a szent fejedelmeket, és veszedelemre adám Jákóbot, és gyalázatra Izráelt!