Thursday, January 16, 2014

1 év | 1 year

1 évvel ezelőtt hazaköltözött Emi az Úrhoz |  it was a year ago that Emi went home to be with the Lord

Tuesday, July 16, 2013

"Mert én a Krisztus Jézusban ÉLEK..."

"Mert én a Krisztus Jézusban ÉLEK, és Őbenne az Élet Szellemének törvénye uralkodik, amely felszabadított engem a bűn és halál törvénye alól." 
Róma 8:2 

Annyit gondolkoztam, hogy mit is írhatnék ide Nektek, de csak ez az Igevers az, amit van erőm leírni. Ebbe kapaszkodunk, ez a mi reménységünk! 
Ezt a képet Emi készítette magáról, az iPod-ján találtuk meg. Hogy miért pont ezt az effec-et választotta? Szerintem azért, hogy Isten ezen keresztül is tudjon bennünket, akik itt maradtunk erősíteni, bátorítani, hogy ő ÉL, hogy Istennel van és vár ránk, hogy újból együtt lehessünk!

Friday, March 8, 2013

Donate blood in memory of Emi

You may not even know what treasure health is. For us it's only 20 minutes of our lives, for others it is life itself. Emili received blood several times while she was sick, which we are very grateful for. Her school, Denes Szabo Primary School would like to organize blood donations in Tompa every year in March in memory of her and thus create a tradition. If you feel like, join the camp of blood donors in memory of Emili.

The place of the donation: Community Center Tompa
Date:  20 March 2013, Wednesday 10 am - 1 pm

We warmly welcome all aged between 18-65 who are

  • healthy
  • weigh more than 50 kg (110 pounds)
  • and haven't give blood in the recent past (within 56 days)
If you would like to come and give blood bring your passport and your Hungarian TAJ card. If you don't have one unfortunately you can't give blood.

Eat and drink a lot of water before you donate your blood!

We welcome all who know how good it is to give and those who haven't given blood yet but want to help and agree on the importance of blood donation.

If you want to participate you need to send a text message or call this number 06/70-866-1007 and sigh up by 11 March 2013 so incase a greater interest we can make the appropriate preparations. 

Thank you!

blesses are the dead who die in the Lord... requiem for a little girl

This is and article about Emi that appeared in the newspaper in Tompa. One of our relatives wrote it who also lost their little son in an accident.
I have already posted it in Hungarian, sorry it took this long to translate it...

Perhaps there has never before been such a unity here in Tompa then when we all worried, prayed and hoped for Emili. Even those who don't consider themselves believers said a silent prayer for this sweet little girl each day. But God had a different plan with her life. We all sympathized with her and her mom's suffering who probably needed more strength than Emili because for a parent there is no greater pain in this world than to helplessly watch her child's agony in dying.  

Many people raised the question: Where is God? Why didn't He help when He could have. Just a word from Him and even the dead were resurrected. He himself provides the answer to this question: because He ensured "something better" for all of us that He wants to work out in us through this most painful situation.

Emili and her family had long ago given their lives to the Lord. They have walked with Him in good days and bad and lived through great joy and pain alike. They have experienced that in all things God is always with them. They know that because of the blood of Jesus Christ, God has forgiven them their sins and with this joy they lived their everyday lives.
And no, the Lord did not leave them even so now they received the "passed the test, can go to the next grade" rating. God knew that even in this extremely difficult trial they will stand firm and will be able to testify of His love.

Now that they had to give their little daughter's life back to her Creator, they got even closer to the Giver of life and in their suffering they could experience that "the peace of God that passes all understanding" really dose exist and it really does "guard your hearts and minds in Christ Jesus".
Those of us who have also lived through such pain understood just a little of the infinite love that the Father has towards us sinful men "who did not spare His own son but gave Him up for us all". We were able to experience just how deep God's love is for us. What love is able to say to his dear only son, who prayed in the garden of Gecchemanie "Father if possible let this cup be taken from me" that "No, can't be, because this is the only way humanity can be saved."
He could have eliminated this rebellious planet by one word but He didn't because you and I were so precious in His eyes that He carried out His plan of salvation so "whosoever believes in Him should not perish but have eternal life".

We experienced this pain, the pain that the Father willingly took upon Himself for us and we were captured by this love. In the Bible there are many promises with which He ensures us that parting from our loved ones though is very painful and hard but only temporary because we will be together again in God's Kingdom where "He will wipe away every tear from their eyes, and death shall be no more, neither shall be mourning, nor crying, nor pain anymore, for the former things have passed away." He also promised that we don't have to carry this burden alone but that He shall be with us "always, to the end of the age."   He even said to lay down our burdens at His cross and and He will carry them for us.
However, this sadness is a call for all of us. Before Jesus went to the cross He gave an amazing promise to all : "Let not your hearts be troubled. Believe in God; believe also in me. In my Father's house there are many rooms. If it were not so, would I have told you that I go to prepare a place for you? And if I go and prepare a place for you, I will come again and will take you to myself, that where I am you may be also."

Just think about it, every single person who lives on this earth could have a place in Heaven where Jesus is preparing one for each and every one of us. When He comes back again not as a servant but as victorious King and Judge, His greatest desire is to take all of us home cleansed from sin and sanctified.   
But the choice is yours, what will your answer be to His call? Emili and her family said yes, we said yes, but what will you say? Emili's case is a big question for all of us living here in Tompa, what will your answer be to God's call? 

Will you walk the rest of your live with joy in your heart knowing that you are a saved child of God or will you say no and face the coming judgement?
How can such infinite love be rejected?

And another important thing, please, do not think that the children of God are without blemish. No. We are sinners saved by grace who accepted the forgiveness of God through Jesus' shed blood on the cross and eternal life given to us as a gift of grace. If we do good, it is the work of our Lord Jesus who lives in us, and if we fail then "we have an advocate with the Father, Jesus Christ the righteous. He is the propitiation for our sins, and not for ours only but also for the sins of the whole world."

Just think how bad it makes you feel if a gift that you have prepared with love is being rejected by the one you want to give it to. Would you really reject God's love and the heavenly place that He is preparing for you which cost His such great of a price and which He is so lovingly preparing for you? 
If you say no to Him, He will mourn over you but He will not force you into His heavenly kingdom against your will. 

If you accept Him even this world will be a different place because God's love will be living inside of you. You will experience peace and strength in your everyday live and hope for your future. 
Emily is safe now. What happened to her has bind her family to the Lord forever. Not only because without Him they wouldn't be able to bare the pain, not only because the Lord has given them hope for the future, not only so that they would meet their beloved daughter, sister, in God's country but because not they have understood the depth of God's love like never before. And this love has irresistibly captured them. 

If Emili's story touched you, then say yes to God's call, this will be the geratest joy for her and will make up for all the suffering that she had to go through. 


Thursday, March 7, 2013

Véradás Emili emlékére

Talán nem is sejted mekkora érték az egészség. Nekünk csak 20 perc az életünkből, másnak maga az élet. Emili a betegsége során több alkalommal kaphatott vért, amiért nagyon hálásak vagyunk. Iskolája, a Szabó Dénes Általános Iskola, az ő emlékére szeretne minden év márciusában véradást szervezni, s ezzel hagyományt teremteni. Ha úgy érzed, csatlakozz a véradók táborához Emili emlékére!

A véradás helyszíne: Művelődési Ház Tompa
Időpontja:  2013. március 20. szerda 10.00 - 13.00 óráig

Szeretettel várunk minden 18 és 65 év közötti felnőttet és fiatalt, aki 
  • egészséges
  • a testsúlya több mint 50 kg
  • és a közelmúltban (56 napon belül) nem adott vért.
A véradásra hozd magaddal a személyi igazolványod, TAJ kártyád, és ha új véradó vagy, a lakcímkártyád is!

Étkezz a véradás előtt és fogyassz bőségesen folyadékot is!

Szeretettel várjuk mindazokat, akik tudják, hogy adni mindig jó és azokat is, akik eddig még nem adtak vért, de most segíteni szeretnének és egyet értenek a véradás fontosságával.

Kérjük, jelezzétek 2013. március 11-ig a részvételeteket, hogy nagyobb érdeklődés esetén a vérellátó megfelelően készülhessen a véradásra. Köszönjük!

Jelentkezni Sztupinszky Istvánné tanárnőnél ill. a 06/70-866-1007-es telefonszámon lehet a véradásra.

"Időt kell szakítanod embertásaidra, tégy valamit másokért, ha még oly apróságot is - valamit, amiért fizetséget nem kapsz, csupán a kitüntető érzést, hogy megtehetted." - Albert Schweitzer 

Tuesday, February 26, 2013

Boldogok, akik az Úrban halnak meg… avagy requiem egy kislányért

Talán még soha nem volt ilyen egység Tompán, mint amikor mindannyian együtt aggódtunk, imádkoztunk és reménykedtünk Emiliért. Még akik nem tartják magukat hívőknek, azok is elsóhajtottak nap, mint nap egy fohászt a drága kislányért. Isten mégis mást tervezett az ő kis életével. Mindannyian együtt szenvedtünk vele és édesanyjával, akinek talán még nagyobb lelkierő kellett, mint Emilinek, hiszen egy szülőnek végignézni gyermeke haláltusáját úgy, hogy nem tud segíteni neki, ennél nagyobb fájdalom nemigen van ezen a világon.
Sokan feltették a kérdést: hol van az Isten? Miért nem segített, pedig megtehette volna, hiszen egy szavára még a holtak is feltámadnak? Erre a kérdésre Ő maga megadja a választ: mert „valami jobbról gondoskodott” mindannyiunk számára, amit ez által a fájdalmas eset által szeretne kimunkálni.
Emili és családja már régen átadta az Úrnak az életét. Vele jártak jó és rossz napokban, átéltek örömöket és fájdalmakat és már sok tapasztalatuk volt eddig is arról, hogy Isten mindig mindenben velünk van. Tudják, hogy Isten az Úr Jézus véréért megbocsátja bűneinket és ezzel az örömmel járták mindennapjaik útját.
Most sem hagyta el őket, csak megkapták a „felsőbb osztályba léphet”minősítést. Az Úr tudta, hogy ebben a kegyetlenül nehéz próbában is meg fogják állni a helyüket és bizonyságot tudnak tenni az Ő szeretetéről.
Most hogy drága kislányuk életét vissza kellett adniuk Teremtőjének,  még közelebb kerültek az Életadóhoz, és fájdalmaik között megtapasztalták, hogy „az Istennek békessége, mely minden értelmet felül halad,” valóban létezik és tényleg „meg fogja őrizni szíveiteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban.”
Mi, akik szintén átéltük már ezt a fájdalmat, egy kicsit megértettünk valamit abból a határtalan szeretetből, amellyel az Atya van irántunk, bűnös emberek iránt, „Aki az ő tulajdon Fiának nem kedvezett, hanem őt mindnyájunkért odaadta”. Egy kicsit megérezhettük, hogy micsoda mélysége van Isten irántunk való szeretetének. Micsoda szeretet lehet az, amelyik az édes, egyetlen Fiúnak azt mondta, amikor a Getsemáné kertben könyörgött, hogy „Atyám, ha lehetséges, múljék el tőlem e pohár”, hogy nem, nem lehet, mert az emberiséget csak így lehet megmenteni. 
Megtehette volna, hogy a lázadó bolygót egyetlen szavával eltünteti és újat teremt helyette, de olyan drágák voltunk neki te és én, hogy nem ezt tette, hanem  véghez vitte a megváltási tervet, hogy ha „valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen”.
Mi megtapasztaltuk ezt a fájdalmat, amit az Atya önként vállalt értünk és megragadott bennünket ez a szeretet. Isten ígéreteinek egész tárháza van a Bibliában, amelyekkel biztosít bennünket, hogy kedves szerettünktől az elválás bár fájdalmas és nagyon nehéz, de csak átmeneti, hiszen Isten országában újra együtt leszünk, ahol „az Isten eltöröl minden könnyet az ő szemeikről; és a halál nem lesz többé; sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak. Azt is megígérte, hogy ezt a terhet nem egyedül kell vinnünk, hanem ő velünk lesz „minden napon a világ végezetéig”. Sőt azt mondta, hogy letehetjük terheinket a kereszt lábához és majd Ő viszi helyettünk.
Azonban ez a szomorúság most felhívás is mindannyiunkhoz. Jézus
Krisztus kereszthalála előtt egy csodálatos ígértet adott mindenkinek: „Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higgyetek Istenben, és higgyetek én bennem. Az én Atyámnak házában sok lakóhely van; ha pedig nem volna, megmondtam volna néktek. Elmegyek, hogy helyet készítsek néktek. És ha majd elmegyek és helyet készítek néktek, ismét eljövök és magamhoz veszlek titeket; hogy a hol én vagyok, ti is ott legyetek.”
Gondoljatok bele: minden egyes embernek, aki ezen a földön él Jézus Krisztus névre szóló lakhelyet készít a mennyei hazában. A legnagyobb vágya, hogy amikor ismét eljön, már nem alázatos szolgaként, hanem dicsőséges, nagy Királyként és Bíróként, akkor minden egyes embert örömmel magával vihessen a bűntől megtisztítva és megszentelve.
De a döntés a te kezedben van: mit válaszolsz az Ő hívására? Emili és családja igent mondott, mi igent mondtunk, de mit mondasz te? Emili esete egy nagy kérdőjel minden egyes tompai számára: mit mondasz Isten hívó szavára?
Örömmel fogod járni hátralévő útját életednek, mint Isten megváltott gyermeke vagy nemet mondasz és akkor számodra, mint Bíró jelenik majd meg?
Hogyan lehet ilyen végtelen szeretet visszautasítani?
És még egy fontos dolog: ne gondoljátok, hogy Isten gyermekei hiba nélkül való szentek. Nem! Mi megkegyelmezett bűnösök vagyunk, akik elfogadtuk a Jézus kiontott vére által elnyerhető bűnbocsánatot és az ingyen, kegyelemből felkínált örök életet. Ha jót teszünk, a bennünk élő Krisztus teszi, ha hibázunk, akkor pedig „van Szószólónk az Atyánál, az igaz Jézus Krisztus. És ő engesztelő áldozat a mi vétkeinkért; de nemcsak a mienkért, hanem az egész világért is.”
Gondolj bele: milyen rosszul esik nekünk, amikor valaki az általunk szeretettel készített ajándékot visszautasítja. Te pedig visszautasítod Isten szeretetét és nem veszed igénybe a mennyei helyet, amit pedig oly drága áron szerzett meg és oly nagy gonddal készített el számodra?
Ha nemet mondasz neki, Isten mindörökre gyászolni fog téged, de akaratod ellenére nem fog bevinni az örök országba, amit pedig neked is készített.
Ha befogadod, már itt is más lesz a világ, hiszen benned is élni fog az isteni szeretet, meg fogod tapasztalni a békességet és az erőt a mindennapokban és a reménységet a jövőre nézve.
Emili már biztonságban van, családját ez az esemény mindörökre az Úrhoz láncolta. Nem csak azért mert nélküle nem tudnák elhordozni ezt a fájdalmat, nem csak azért mert az Úr reménységet adott nekik a jövőre nézve, nem csak azért, hogy majd találkozzanak szeretett kislányukkal, testvérükkel Isten országában, hanem azért is mert most olyan mélységben érthették meg Isten szeretetét, mint még soha és ez a szeretet ellenállhatatlanul megragadta őket.
Ha áldozni akarsz Emili emlékének, akkor mondj igent Isten hívására, Emilinek ez lesz a legnagyobb öröm, ami kárpótolja sok szenvedésért, amin keresztül kellett mennie.

Sunday, February 17, 2013

a megpróbáltatás és a hit

A következő írás apu múlt heti (2013. február 10.) Bibliaórájának a jegyzete

Római levél 5,1-5. rész 

A megpróbáltatások között kipróbált hit valódi, értékesebb a tűzzel megtisztított színtiszta aranynál!

Róma 5,1) Most tehát Isten elfogad bennünket a hitünk alapján.
• A hitünk alapján fogad el vagy utasít el, kegyelmez meg, vagy ítél el bennünket Isten. Akkor pedig ez a legfontosabb dolog, amit jól meg kell értenünk. Olvassuk el mit ír az Ige a hitről:
Zsidó 11.1
A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés.
• Mit gondoltok? Vajon bármi lehet az amiben hiszünk? Amiről meg vagyunk győződve? Isten elfogad bennünket? Csak az a fontos, hogy higgyünk valamiben? 
• Általában abban hiszünk, amit másoktól hallunk, vagy olvasunk. Vagy van egy saját meggyőződésünk a dolgokról. Ezt nevezzük hitnek! Sokan hitték, hogy lapos a Föld. Hogy a Nap a Föld körül forog stb. És erről meg voltak győződve. Ma is vannak dolgok, amikről meg vagyunk győződve, hogy így, vagy úgy vannak, de a valóság közben lehet egészen más is.
• Attól, hogy valamiben nagyon erősen hiszel, az még nem lesz igaz, és ha valamiben nem hiszel, attól még az a dolog igaz lehet. A hited ezen nem fog változtatni. Akkor mi az, amin a hited változtat? Csak a te hozzáállásod az, amin a hited változtat. Ha valamit elhiszel, akkor az hatással lesz az életedre.
• A kérdésem az, hogy Isten mire gondolt, amikor azt mondta, hogy a hitünk alapján fogad el minket? Azt hiszem elég nyilvánvaló, hogy az Ő szavába vetett hitedre gondol. Arra, hogy elhitted-e azt amit mondott, vagy nem.
• Reméled, hogy van örök élet? Reméled, hogy a földi élet végével nincs vége mindennek? Reméled, hogy amikor a fizikai élet véget ér, van folytatás? Ha erről teljesen meg is vagy győződve, akkor igen, ez a hit. Remélsz valamit, amiről meg is vagy győződve. Ha ez így van, akkor ez meglátszik az életeden.
• Ha elhiszed azt, amit Isten mondott és erről meg vagy győződve, akkor a hited által elfogad téged Isten és kegyelemben részesít, ami békességet, biztonságot és nyugalmat ad.
Róma 5,1-2) Ezért Urunk, Jézus Krisztus által békességben élünk vele. Hitünk által Jézus bevitt bennünket Isten kegyelmébe, amelyben élünk, és amit élvezünk. Nagyon örülünk annak, hogy reménységünk szerint részt fogunk venni Isten dicsőségében.
• Ha még nincs békességed, ha még Jézus nem vitt be Isten kegyelmébe, ha még nem örülsz, hogy részed lesz Isten dicsőségében, akkor még nem vagy az Övé! Még nem adtad oda az életed Neki! Ha így van, akkor tedd meg, add át Neki az életed! Engedd meg Neki, hogy megújítsa az életed. Mi az amiben hiszel? 
• Az emberek vágynak az elismerésre, akár bevallják, akár nem. Az elismerést más szóval dicsőségnek mondjuk. A dicsőség ellentéte a szégyen.
• Hallottam egy történetet egy emberről, aki az idegen légióban szolgál és hogy milyen kemény kiképzésen esett át amikor jelentkezett. Ki akarták szűrni azokat, akik nem oda valók. Csak azok váltak igazi harcosokká, akik átmentek ezen a kemény kiképzésen. Ezek a harcosok nagyon sok pénzt keresnek, de mindaddig nem kapják meg, amíg le nem szerelnek. Az övék a pénz már most, de csak akkor jutnak hozzá, ha már véget ért a küldetés. Ezért nem adják fel félúton, és nem szöknek meg, mert akkor mindent elveszítenének. 
• De vajon csak a pénzért csinálják, hiszen bármikor meghalhatnak és akkor a pénz elveszik. Nem hanem a dicsőségért, hogy egy ilyen hadseregnek lehetnek a katonái.
• Mi is katonák vagyunk és harcban állunk. Ha azt gondolod, hogy te nem vagy katona és semmi közöd a háborúhoz, akkor nagyon tévedsz, mert a háború mindenkit elér, akár akarja, akár nem. Csak az nem mindegy, hogy a győztes, vagy a vesztes oldalán állsz.
• Ha már átadtad az életed Istennek és az Ő gyermeke vagy, de ellankadtál és nehéz időszakon mégy át, ha bánat van a szívedben, akkor had bátorítsalak a következő igékkel:
Zsidókhoz írt levél 12,1-4
A hit embereinek ez a nagy serege körülvesz bennünket! Az ő életük mutatja meg igazán, mit jelent a hit. Ezért hát, mi is dobjunk le magunkról mindent, ami akadályoz bennünket! Még azt a bűnt is, amely annyira tapad ránk, és el akar gáncsolni! Kitartással fussuk meg a versenyt, ami előttünk van! Közben le ne vegyük szemünket Jézusról, aki hitünk elkezdője és befejezője. Ő elszenvedte a kereszten a halált. De mivel arra az örömre gondolt, ami rá várt, nem törődött a szégyennel, amit a kereszten való kivégzés jelentett. Most pedig elfoglalta a helyét Isten trónjának jobb oldalán. Gondoljatok Jézusra! Türelmesen elviselte, amikor a bűnös emberek gonoszul bántak és makacsul ellenkeztek vele. Ha erre gondoltok, nem fogtok belefáradni a munkátokba, sem nem vesztitek el a kedveteket. Isten úgy bánik velünk, mint a fiaival A bűn elleni harcotokban még nem kellett szembenéznetek a halállal.
• Mert az öröm ellentéte a mennyben nem a szenvedés, hanem a bűn (bánat, szomorúság, szégyen). A szenvedés és a megpróbáltatás jól megvannak az örömmel. A békességes tűrés pedig formálja a jellemet.
• Amikor valakit kitüntetnek és nem kellett neki érte megküzdeni, nem voltak megpróbáltatások, akkor az a kitüntetés nem sokat ér. Attól válik értékessé és attól lesz dicsőséges, minél nagyobb megpróbáltatás, szenvedés és harc során érjük el.

Róma 5,3-5) De nemcsak ennek örülünk, hanem a megpróbáltatásoknak is, amelyeket ki kell állnunk. Miért? Mert tudjuk, hogy ezek türelmes kitartást fejlesztenek ki bennünk. A türelmesség eredménye a kipróbált jellem, abból pedig reménység származik. Ez a reménység pedig soha nem fog csalódást okozni. Hiszen Isten szeretete betöltötte szívünket a Szent Szellem által, aki Isten ajándéka a számunkra.
• Soha sem tudnánk a kitartást kifejleszteni magunkban, ha az életünk könnyű és zavarmentes lenne. Csak abban alakul ki, aki ismeri a szenvedést.
• A hitünk a próbák alatt formálódik és tökéletesedik. Isten pedig értékesnek látja ezt.
1Péter 1,4-7
Most tehát reménységgel várjuk azokat az áldásokat, amiket Isten készített nekünk, a gyermekeinek. Ezeket az áldásokat semmi sem teheti tönkre, soha meg nem fakulnak, sem nem veszítenek az értékükből, mert a Mennyben őrzik őket a számotokra. Mindez a tiétek, akiket Isten hatalma védelmez a hitetek által, ameddig Isten megmentő kegyelmét teljesen megtapasztaljátok majd. Ez a teljes megmenekülés már el van készítve, de csak az idők végén válik jól láthatóvá. Ezért nagy öröm tölt el benneteket, annak ellenére, hogy most még egy kis ideig különböző megpróbáltatások szomorúságot okoznak nektek.
Miért van ez így? Mert szükséges, hogy ezek a nehézségek próbára tegyék a hiteteket, vajon valódi-e. Az igazi hit ugyanis értékesebb a színtiszta aranynál. Az aranyat tűzzel tisztítják meg, mégsem marad meg örökké. Hitetek viszont, miután kipróbálták, és valódinak bizonyult, dicséretet, elismerést és dicsőséget szerez nektek, amikor Jézus Krisztus megjelenik.